A büntetőjog időben

A büntetőjog időben történő működése számos szempontot tartalmaz. Különösen a következők tartoznak:

1. Hatálybalépés.
2. A jogellenes cselekmény elkövetésének ideje.
3. A jogerő elvesztése.
4. Hátramenet.

A hatálybalépés szabályozása történika megfelelő eljárásra vonatkozó szövetségi normatív törvény alkalmazása. Ez a cselekmény a büntetőjogi időben előírja, hogy csak a hivatalosan közzétett cselekmények érvényesek Oroszország területén. A hivatalos kiadvány tartalmazza az állam duma által véglegesen elfogadott és az ország vezetője által aláírt rendelkezéseket. A törvényt az elnök aláírását követő egy héten belül közzéteszik, és a hatálybalépés tíz nappal a hivatalos kiadványok közzététele után történik.

Van egy rendkívüli koncepció isérdekében. Ebben az esetben a büntetőjognak a hatálybalépésekor időben történő működése csökkenthető vagy meghosszabbítható. Például a törvény reformja során számos normatív aktus jogerőre jutott közvetlenül a közzétételük után. Ugyanakkor nagyobb cselekvések esetén bizonyos esetekben a határidők hosszabbak.

A hatalom elvesztése azt jelenti, hogy a cselekvés megszűnika büntetőjog időben. Azonban normái nem alkalmazhatók az ezt követően felmerült bűncselekményekre. A szóban forgó törvény elmélete két okból kifogásolja a törvény erejének elvesztését. Így a cselekmény törölhető vagy helyettesíthető (ténylegesen törölve).

A helyettesítés új jogi aktus elfogadását jelenti,ugyanazokat a társadalmi kapcsolatokat szabályozzák, mint az előbb. Ugyanakkor a büntetőjogi törvényt nem hivatalosan időben új törvény váltja fel. Bizonyos esetekben nem könnyű meghatározni, hogy mely normák érvénytelenek, és általában veszteség van. Ez a körülmény különböző ütközéseket okozhat. E tekintetben a büntetőjog több, mint más iparágak, inkább a törlését a cselekmény.

A lemondás abban az esetben történik, ha a cselekményt egy illetékes állami szerv eltörli. Ezt a körülményt a törvény a következőképpen rögzíti:

1. Egy független törvény közzététele. Megszünteti az előző teljesítményét.
2. Az új jogi aktus alapján elvesztett cselekmények listájának közzététele.
3. A lemondás jelzése egy múltat ​​felváltó új törvényben.
4. Az új eszköz hatálybalépésének sorrendjéről szóló rendelkezés.

A büntetőjog jellemzői a működésének különös elveit írják elő. Tehát azonnali aktivitást, ultraaktivitást, visszamenőleges hatást osztanak ki.

Az azonnali intézkedés a rendelkezésnek a hatálybalépését követően bekövetkezett cselekményekre való kiterjesztését írja elő. A cselekmény ezen tevékenysége normális, rendes, alapvető.

Ha a bűncselekményt az érvényességi idő alatt követték elA korábbi törvény, akkor is, ha már nem érvényes abban az időben a töltés, az intézmény az eljárás vagy ítélethozatal az elkövető a normák az adott, a korábbi törvény. Így a régi cselekvés valamilyen módon "megtapasztalja" az általa adott időt.

Az újraaktivitás egy új elterjedésetörvény vagy rendelkezés a bűncselekményekre, amelyek a hatálybalépését megelőzően keletkeztek. Ebben az esetben olyan cselekmények, amelyek a cselekmény bűncselekményét rögzítik, növelik a büntetés mértékét, vagy más módon súlyosbítják a polgár helyzetét, nincs visszamenőleges hatásuk.

Meg kell jegyezni, hogy kettő vanfordított cselekvési fajták: revízió és egyszerű. Az utóbbi az újonnan elfogadott, lágyabb cselekedet terjedése az olyan bűncselekményekre, amelyek ellen az ítélet nem lépett hatályba. A felülvizsgálat visszafelé irányuló fellépés az újonnan elfogadott jogszabály kiterjesztése a hatályba lépett határozatokra.