A tudományos jelenségek osztályozása mindig is voltelég nehéz. Az elválasztás jelének helyes megválasztása sok tekintetben az érvényességétől és a sikertől függ. A modern tudományos megközelítés gazdaságosságának megkülönböztetésére különböző jeleket használnak. Mivel az irányítási rendszerek általánosságának és jellemzésének számos megközelítése létezik, sok osztályozásra is sor kerül.
Az absztrakció szintjére, amikor figyelembe vesszüka különböző típusú gazdasági rendszerek és azok jellemzői jobban közelítenek az állami gazdasági életben rejlő valós folyamatokhoz, figyelembe kell venni azokat a tulajdonságokat, amelyekkel osztályozzák őket.
A meglévő formanyomtatványnak megfelelőena gazdasági típusok megkülönböztetik a gazdaság típusát egy természetes és árutőzsdei típussal. Ha az állami gazdaság típusát a tulajdonjog alapvető formájaként osztályozzuk, akkor a közösség, a magántulajdon, a szövetkezet-közvélemény és a vegyes vezetési formák megkülönböztethetők.
A gazdasági fellépés irányításának módjánaz alanyok megkülönböztetik az alapvető típusokat, mint a hagyományos, piacképes, tervezett menedzsment. Ez az osztályozás legáltalánosabb típusa. A bemutatott típusú gazdasági rendszerek és jellemzőik teljes mértékben feltárják az elmúlt két évszázad gazdaságának jellemzőit.
Ha figyelembe vesszük a módszer kritériumáta jövedelemelosztáson keresztül ki lehet választani egy közösségkiegyenlítő típust, a jövedelem elosztásával a földterületnek megfelelően, a jövedelem elosztásával a termelési tényezők szerint, a munkaerő-hozzájárulás mértékének megfelelő megoszlással.
Az állami beavatkozás típusa szerint,szabad, liberális, adminisztratív-irányító, gazdaságilag szabályozott és vegyes gazdaságtípusok. És a gazdaságnak a világviszonyokban való részvételének kritériuma szerint nyílt és zárt rendszer megkülönböztethető.
Érettségi fokon a rendszerek megkülönböztetik az állam gazdaságának kialakulóban lévő, fejlett, érett és megalázó típusait.
A Nyugat modern irodalmában vanA legáltalánosabb osztályozás, amely csak három különböző típusú gazdasági rendszert tartalmaz. KR McConnell és SL Bru munkáiban olyan rendszerek, mint a hagyományos, a piac és a közgazdaságtudományi típusok vannak kiemelve.
Azonban csak az elmúlt két évszázadban a világonsok más típusú irányítási rendszer létezett. Ezek közé tartozik a szabad verseny (tiszta kapitalizmus), a modern piacgazdaság (szabad kapitalizmus), a hagyományos és az igazgatási-irányítási rendszer.
A bemutatott modellek változatosakgazdasági fejlődést az egyes országokban. Ezért a gazdasági rendszerek típusát és jellemzőit e jellemzők alapján kell mérlegelni.
A szabad versenyen alapuló piacgazdaság a XVIII. Században fejlődött ki. és megszűnt a huszadik század első évtizedeiben. A rendszer nagyon sok eleme belépett a modern piacgazdaságba.
A tiszta kapitalizmus megkülönböztető jellemzőia magántulajdon a befektetési forrásokból, a makroszintű tevékenységek szabályozási mechanizmusa a szabad versenyen alapul, sok vevő és eladó, akik függetlenül működnek minden tevékenységi területen. A munkavállalók és a vállalkozók a piaci kapcsolatok egyenlő jogi képviselőiként működtek.
Meghatározta a huszadik század előtt a piacgazdaság típusaia gazdasági fejlődést az árak és a piac révén. Ez a rendszer a legrugalmasabbnak bizonyult, amely képes alkalmazkodni a társadalom gazdasági kapcsolatainak működéséhez.
A jelenlegi piacgazdaság a huszadik század elején jött létre. a tudományos és technológiai forradalom gyors fejlődésének időszakában. Ebben az időszakban az állam aktívan befolyásolta a nemzetgazdaság fejlődését.
A tervezés eszköznek tekinthetőa gazdaság szabályozásában. Ezek a típusú gazdaságok lehetővé tették Önt, hogy gyorsan alkalmazkodjon a változó piaci igényekhez. Ennek alapján piackutatás foglalkozik a terjedelmét és szerkezetét a termékek, valamint az előrejelzés a kiemelt területeken a STP.
A nagyvállalatok és az állam egyre inkábbaz emberi tényezők (oktatás, gyógyászat, szociális szükségletek) fejlesztéséhez. A fejlett országokban a mai állam a szegénység elleni küzdelem költségvetési forrásainak legfeljebb 40% -át irányítja. A munkáltatói vállalatok gondoskodnak alkalmazottaikról, a munkakörülmények javítására és a szociális garanciák biztosítására.
A gazdaságilag elmaradott országokbanMegmaradt a kézi munkaerő és az elmaradott technológiák használatának rendszere. Számos ilyen országban a létrejött termék természeti-közösségi formái érvényesülnek. A fejlõdõ országokban a gazdálkodás legfõbb típusai a vezetõi körben számos kisvállalkozás és iparág létét feltételezik. Ez egy csomó paraszti kézműves. Az ilyen országok gazdaságában nagy szerepet játszik a külföldi tőke.
A társadalom életében, hagyományos módona szervezet gazdasági rendszere fontos helyet foglal el a hagyományok, a szokások, a vallási értékek, a kasztok megosztása és a tudományos és technikai fejlődést gátló egyéb tényezők miatt.
Az állam újraelosztja a nemzeti bevételi költségvetést. Része igen aktív, hiszen a központi kormányzat a szociális támogatáshoz irányítja a forrásokat a lakosság legszegényebb rétegei számára.
Ezt a rendszert központosítottnak is nevezikgazdasági rendszer. A dominancia korábban kelet-európai országokban, számos ázsiai államban és a Szovjetunióban is elterjedt. Ez a gazdasági rendszer még mindig központosított. Ezt a közvagyon, amely valójában nyilvános volt, minden gazdasági erőforrásra, a gazdaság bürokratizálására, az igazgatási tervezésre jellemző.
A központosított gazdasági rendszer érvényesközvetlen irányítása gyakorlatilag minden termelés egy központ - a kormány. Az állam teljesen ellenőrzi a termelés és termelés eloszlását. Ez a nemzetgazdaság minden területének monopolizálásához vezet. Következésképpen a tudományos és technológiai fejlődés lelassult.
A bemutatott rendszerben voltakspecifikus attitűdök az ideológiában. Elmagyarázták a termelés volumenének és szerkezetének megtervezésének folyamatát, amely túlságosan bonyolult ahhoz, hogy közvetlenül a termelőknek bízhasson. A központi tervező testületek meghatározzák az ország lakosságának általános szükségleteinek szerkezetét. Nem lehet előre megfontolni az igények ilyen mértékű változását. Ezért minimálisan elégedettek voltak.
A világ mai valóságaiban nincs semegy olyan rendszer, amely csak az állam gazdasági tevékenységének egyfajta jellegzetessége. Ez vegyes gazdaság. Ezt az ország szabályozó szerepének kombinációja jellemzi a termelés pénzügyi autonómiájának hátterében.
Kormány a bemutatott rendszerbenantimonopóliumot, adót és közrendet valósít meg. Az állam támogatja vállalkozásait, valamint egészségügyi, oktatási és kulturális intézményeit. A kormány politikája a munkanélküliség és a válságok megelőzésére irányul. Ez hozzájárul a stabilitáshoz és a gazdasági növekedéshez.
A bemutatott rendszer hátránya az egyetemes fejlesztési modellek hiánya, valamint a tervezett mutatók kidolgozása a nemzeti sajátosságoknak megfelelően.
Tekintettel a múltra és a jelenrea gazdaság típusai közül kiemelhetjük pozitív és negatív jellemzőiket. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy következtetéseket vonjanak le az állam minden gazdasági tevékenységének megfelelőségéről. Az egyes rendszerek pozitív tulajdonságainak alkalmazásával az állam jobban tudja kezelni a gazdaságot a jelenlegi és tervezett időszakban.
</ p>
