A társadalmi darwinizmus. Az elmélet jellemzői

A társadalmi darwinizmus, mint irány,a 19. században alakult. A tanítás alapítóinak munkái óriási befolyást gyakoroltak a kortársokra. Természetesen maga a Darwin törvény, amely nagyszabású tudományos esemény volt, nem tudott segíteni, csak a társadalmi tudás területén. Angliában Spencer és Bedzhgot rendszeresen alkalmazták a tanítást a való életre. Az utóbbi, mint közgazdász, közgazdász, igyekezett használni azokat az elveket, amelyeken a szóban forgó irányzat alapul, miközben a történelmi folyamatokat tanulmányozza a társadalomban. A XIX. Század végére Spencer ötleteit Giddings és Ward vezetői hasonlították össze.

A társadalmi darwinizmus. Kulcskoncepciók

A 19. század egész társadalomtudománya, és ajellemzői a második félév, vált jellegzetes sorozata kiemelt pillanatok. Darwin maga kiemelte ezeket a kulcsfogalmakat. Az utána következő tudósok elmélete egyfajta paradigmává vált, amely a társadalmi gondolkodás különböző területein átterjedt. Ezek az alapfogalmak a "természetes szelekció", "a legerősebb túlélés", "a létezésért való küzdelem". E tekintetben a társadalmi darwinizmus nemcsak különleges irányultságú.

A tanításban rejlő kategóriák, aAzok a tudás azon területei, amelyek kezdetben ellenségei voltak némileg ellenségesek. Így például Durkheim a társadalmi darwinizmus fogalmaiban használt néhány fogalmat. Annak ellenére, hogy meglehetősen radikális anti-redukcionizmust a társadalmi jelenségek tanulmányozásában és a szolidaritás értékének hangsúlyozásával szemben, a társadalmi munkásság megosztottságának tekintette, mint egy határozott küzdelem létezésének kissé nyugodt formáját.

A társadalmi darwinizmus a 19. század végén

A tizenkilencedik század végére elképzelésekA "természetes szelekció" túlmutatott a tudományos szféra hatókörén, és nagyon népszerűvé vált az üzleti életben, a publicizmusban, a tömegtudatosságban és a fikcióban. Képviselői, például a gazdasági elit, az üzleti mágnások alapján az evolúciós elmélet, arra a következtetésre jutott, hogy ők nem csak szerencsés és tehetséges, hanem tekinthető látható megvalósításában a győzelem a létért való küzdelem annak adott területen. Ezzel kapcsolatban egy hiba, a kutatók szerint, hogy fontolja meg a tanítás a szociális darwinizmus alapján csak a biológiai szempontból a velük egy egyszerű folytatása. Meg lehet határozni azt a irányt, amely csökkenti a társadalmi fejlődés törvényeit a természetes evolúció elveihez. Különösen a társadalmi darwinizmus a túlélési harcot az élet meghatározó aspektusaként tekinti. Ugyanakkor a tanítás nem biológiai elvei azt mutatják, hogy bizonyos értelemben a régi társadalmi gondolkodás aktualizálódik és megalapozódik. Az összes jelei irányába megfontolás alatt tartják az egyik fő szempont az élet, mint egyfajta küzdőtér, ahol a széles körben elterjedt és folyamatos harc, a konfliktusok, összecsapások között magánszemélyek, társaságok, csoportok, szokások, intézmények, kulturális és társadalmi típusok.

</ p>